Részvétel, önkifejezés, közös gondolkodás – Hírszínház az Esélylaborral

2025 őszén egy nagyszerű projektben volt szerencsém részt venni, az Esélylabor Egyesület szervezésében. A projekt a Hírszínház (Újságszínház) volt. Ez a gyakorlatban egy interaktív közösségi műhely volt, ahol újság- és médiahírek alapján próbáltunk jellemző társadalmi problémákat megjeleníteni. A módszer megalkotója Augusto Boal brazil színházi szakember. Az elképzelés szerint a dramatizálás segít megérteni a problémát, és beindíthat egy közösségi diskurzust, ezáltal vezetve el a megoldáshoz.

Ebben az esetben, mi résztvevők 4 alkalommal találkoztunk, és e találkozók során megismerkedtünk egymással és a módszerrel és interaktív gyakorlatok segítségével gyakoroltuk az önkifejezés különféle formáit. Mi magunk kerestünk olyan híreket, amiket megrázónak találtunk, és amiről karakteres véleményünk volt. Végül két olyan hír került kiválasztásra, ami véleményünk szerint aktuális és megdöbbentő volt.

A két hírt, két csoportban adtuk elő, az egyik csoport szöveg nélkül, képszínház elemek felhasználásával dolgozott, a probléma bemutatása után egy második felvonásban egy lehetséges alternatív megoldást bemutatva. A második csoport a hírt dramatizálta és a közönséget aktív résztvevőként próbálta bevonni a játékba.

Mindkét „előadás” után a szervezők a közönséghez fordultak és kérdezték véleményüket a problémáról. Az volt a szándék, hogy az ábrázolt problémákról (az elmagányosodás és az MI torzításai, illetve a hajléktalanság, a személyes érdekek és a morális kötelezettségek közötti konfliktus), egy diskurzus alakuljon ki és a szervezők ebben sikerrel is jártak, annak ellenére, hogy a felkészülésre és a közönség toborzásra nem jutott sok idő, és az előadás időpontja is (december 10. – az Emberi jogok világnapja) az év végi hajrá időszakára esett.

Résztvevőként én az alkotó folyamatot és az „előadást” egyaránt élveztem. Érdekes volt látni, hogy az emberek, milyen különbözőképpen jelenítik meg a leírt dolgokat, habitusuknak és fizikai képességeiknek megfelelően. Személyesen nagyon örültem annak, hogy ismét volt alkalmam olyan hátterű emberekkel találkozni, akikkel valószínűleg soha nem ismerkedtem volna meg és ismét rádöbbentem, hogy minden ember hordoz bizonyos képességeket és készségeket, amelyek csak erősen támogató környezetben tudnak megnyilvánulni, de akkor hasítanak.

Azt hiszem, amit a Hírszinházban igazán szerettem; hogy társadalmi kérdésekkel foglalkozhattam – melyek számomra igazán fontosak és időnként húsbavágóak – de maga a színházi műfaj lehetőséget adott, hogy ne nekem kelljen megnyilvánulni, hanem „elbújhassak” egy szerep mögé. A színház igazából a félénk emberek műfaja, és ez különösképpen igaz a hírszínházra, ahol olyan emberek fejezhetik ki véleményüket, akiken, más napokon átlépnek, vagy akiket egy legyintéssel leírnak.

Végezetül szeretnék köszönetet mondani minden támogatónak, aki hozzásegített bennünket az esemény megvalósításához, az érdeklődő és aktív közönségnek, és külön szeretnék köszönetet mondani az esemény helyszínéül szolgáló Konnektor Inkubátorházban dolgozó Júliának, aki mindig kedves és segítőkész volt a próbák és az előadás során a késői időpont ellenére.

Szerző: Tóth Tünde résztvevő

Fotó: Eichner Hanna

Helyszín: Konnektor Inkubátorház

A program a Közösségi kavalkád pályázatunkból valósult meg, melyet Ferencváros Önkormányzata támogatott.