Panasz bejelentés az Alapvető jogok Biztosához a kényszernapszám törvénye ellen

on csütörtök, 09 július 2015.

Az Esély Labor Egyesület, a Magyar Szegénységellenes Hálózat és a Közmunkásmozgalom a Jövőért közös kezdeményezése

 

A Parlament 2015.06.29-én elfogadta a T/5141 törvényjavaslatot a „A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosításáról”. 

 kenyszermunka

Álláspontunk szerint az elfogadott törvényjavaslat három elemében is sérti az alaptörvényt, így a munkához való jogot, a szabad vállalkozás jogát, továbbá egyéb törvényeket.

 

Azt értjük, hogy a politika belátta, a minden határon túli közmunkával súlyosan torzítja a munka világát. Elvonja a jó munkaerőt is az adófizető vállalkozásoktól.

A munkaerőpiac torzulásának gyógyítására megint csak rossz eszköz a kényszerítés.

Egyrészt embertelen és alaptörvényt is sértő, hogy a bármely vállalkozó, bármilyen körülmények melletti, bármilyen alkalmi munkát (napszámot) adhat, azt a kirendelt közmunkásnak el kell fogadnia. Nincs tekintettel a munka minőségére, mértékére, ellenértékére, helyszínére, egészségügyi, stb. feltételeire. Így a kiközvetített személyt olyan terheléssel járó munkakör ellátására is kényszerítheti, amely munkakörülmény súlyosan károsítja a személy egészségét (például egy terhes nő, vagy akár egy gerincsérült személy esetében). Ha egy kisgyermekes szülőt kirendelnek egy napszámba, akkor ki van szolgáltatva, hogy el tudja-e vinni az ovodába-iskolába időben. Ha nem, akkor nem tudja elvállalni a melót. és akkor kiteszik a közmunkából is. Ha pedig vállalja, de nem bírja, akkor vajon mikor mehet vissza közmunkára?

Ezért is mondjuk, hogy KÉNYSZER NAPSZÁM.

csik krumpliszedes ml 01

Másrészt elfogadhatatlan, hogy minden dogozó és minden munkáltató közötti közös megegyezéses munkaviszony megszűntetést közmunka eltiltással kíván büntetni. A közös megegyezés intézménye éppen a felek későbbi békés munkavállalási lehetőségeinek elősegítését szolgálja. A javaslat teljesen önkényesen tesz különbséget a munkavállalók között, ráadásul épp azokat sújtaná hátránnyal, akik egyébként is a legkiszolgáltatottabbak a munkaerő-piacon. Gyakori, hogy a gyermekgondozásból visszatérni próbáló nőt a munkáltató „ráveszi”, hogy közös megegyezéssel váljanak el egymástól („úgysem tudná kisgyerek mellett már ellátni a feladatait”), vagy olyan légkört alakítanak ki körülötte, hogy „önként” adja be a felmondását.

Harmadrészt a törvény 2015. július 2-i hatályba léptetése pedig a jogbiztonságot sérti, különös tekintettel arra, hogy még nincs is aláírva, kihirdetve július 9-én.

Részletesebben itt: adobe reader logo

 

Tisztelt Biztos Úr!

 

Kérjük, hogy alkotmányos jogával élve mielőbb tegye meg a szükséges lépéseket a fenti jelzett, és az e jogszabályban esetlegesen rejlő további jogbiztonságot sértő jogalkalmazások megelőzésére.